Aki történelemmel foglalkozik, annak kell, hogy jó memóriája legyen. Hogy a fenébe jegyezzen meg másképp évszámokat, eseményeket, folyamatokat. Egyébként számokat könnyebben megjegyzek, mint neveket, embereket.
Anikó néni volt az első tanárom, aki az azóta már megszűnt debreceni Eötvös József Általános Iskolában tanított. Két évig volt az osztályfőnököm. Remek tanár volt, szigorú, de mindenki tudott olvasni az osztályban. Én már 4 évesen megtanultam olvasni, de az írás tanulása nehezen ment. Ha jól emlékszem, Szilágyi Lászlónénak hívták.Jó ember volt- de ez hülyeség, mert még él.
Cs.Lajos barátom nem volt benne biztos, hogy felveszik színésznek, erre második helyen bejelölte a zsámbéki tanítóképzőt. V.Éva erre azt mondta neki, kicsit gúnyosan, amolyan Évasan, hogy gyerekek imádják a férfiakat, mármint a férfi óvóbácsikat.. Történt mindez az érettségi idején, mikor a már levizsgázottak agyonzabálták magukat a büfében. Emlékszem, agyilag kész voltam.
Idő valamikor 1987 tájéka, Anyám hozott Bécsből egy Commodore plusz 4-es számítógépet. Még Debrecenben is alig volt.Nekünk volt az osztályban először. ezen még magnókazettáról peregtek le a játékok. A család nem szeretett játszani, az iskolában népszerű voltam, az osztálytársak feljártak hozzánk aminek Anyám nem örült.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése