Aki történelemmel foglalkozik, annak kell, hogy jó memóriája legyen. Hogy a fenébe jegyezzen meg másképp évszámokat, eseményeket, folyamatokat. Egyébként számokat könnyebben megjegyzek, mint neveket, embereket.
Amikor a debreceni Ady Gimnáziumba jártam, a igencsak baloldali beállítottságú osztályfőnököm beszélt a ludditákról. Az ipari forradalom kezdeti szakaszán működtek, géprombolók voltak, akik féltették az állásukat a modern technológiától. Primitív, kezdetleges dolognak állította be őket a tanár, szerintem azért meg lehet érteni őket. A haladás kontra düh: visszatérő motívum.
Cs.Lajos barátom nem volt benne biztos, hogy felveszik színésznek, erre második helyen bejelölte a zsámbéki tanítóképzőt. V.Éva erre azt mondta neki, kicsit gúnyosan, amolyan Évasan, hogy gyerekek imádják a férfiakat, mármint a férfi óvóbácsikat.. Történt mindez az érettségi idején, mikor a már levizsgázottak agyonzabálták magukat a büfében. Emlékszem, agyilag kész voltam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése